A legjobb korban és a legjobb helyen élünk ahhoz, hogy pozitív változásokat segítsünk elő a világ és az emberi tudatosság fejlődédében.
Nekünk nem kell attól félnünk, hogy ha önmagunkhoz hűen élünk, akkor boszorkányként máglyán elégetnek.
Attól sem kell félnünk, hogy ha megkérdőjelezzük a patriarchális rend mindenhatóságát, akkor ezzel akár az életünket kockáztatjuk.
Olyan szerencsés helyre születtünk, hogy nekünk nem kell minden nap sok-sok kilométert gyalogolnunk, hogy vizet hozzunk és gyújtóst gyűjtsünk, amin a kevés betevő falatot megfőzhetjük.
Feleségként nem kell az otthonunk falai közé bezárva élnünk.
Nincs mitől félnünk. Főleg akkor nem, ha nehéz élethelyzetekben számíthatunk egymásra.
„A világot a nyugati nők fogják megmenteni!” – mondta Őszentsége a Dalai Láma a Vancouveri Béke Konferencián 2009-ben. Bár nem először vallotta magát feministának, az idézett mondata azonnal bejárta az egész világhálót. Kijelentését azzal indokolta, hogy a nők olyan tulajdonságokkal, minőségekkel rendelkeznek, amelyekre a világunknak óriási szüksége van. A nők természetükből adódóan gondoskodók, táplálják a gyermekeket és védik az anyaföldet. A nők könnyebben kifejezik az érzelmeiket. A Dalai Láma kiemelte, hogy a nők természetéhez szorosan hozzátartozik az együttérzés és az irgalmasság. Mélyen megérinti a nőket a gyengék és a kiszolgáltatottak szenvedése. A nők alapvetően együttműködők, nem értékelik a versengést és a javak öncélú felhalmozását. A nők kezdeményezik a béke megteremtését az otthonukban és a világban.
Az üzenet egyetemes, vallástól függetlenül. „Bízzuk az új évet Máriára, Isten szent anyjára, hogy az egész világon növekedjen a béke és az irgalom.” Ferenc pápa Twitter-üzenete 2017. január 1-jén.