„Mi az, amire minden nő a legjobban vágyik?” – teszi fel a kérdést Sir Gromer Arthur királynak. A helyes válasz megszerzésén múlik a király élete.
A Budoár Meseműhelyben én is feltettem ezt a kérdést a résztvevőknek, és a következő válaszokat kaptam.
Amire minden nő a legjobban vágyik az: harmónia, biztonság, melegség, szeretet, királynőnek lenni a király mellett, megértés, hasonló gondolkodás és életfelfogás, közösen teremtett anyagi biztonság, gyerekek együttes nevelése, király, visszatalálni a Természet Asszonyhoz, boldogság.
Az Arthur mondakör egyik verses művével ismerkedtünk meg. A Sir Gawain és Lady Ragnell házassága 1450-re datálható, de korábbi változatai is ismertek.
A király nemes lovagjával, Sir Gawain-el bejárja az egész országot, hogy meglelje az életét megmentő helyes választ. A rendelkezésére álló év utolsó napján Arthur király találkozik egy rémséges női teremtménnyel, aki közli vele: csak ő mentheti meg a király életét. Egy feltétellel segít: ha ő lehet a nemes Gawain lovag felesége.
A király tehát nehéz próbák előtt áll. Ki kell derítenie a nők fegfőbb vágyát, a hű barátját pedig egy szörnyszülötthöz kell férjül adnia. Mi tévő legyen? Sir Gawain kisegíti a bajból. Nemes lelkű lovagként ajánlja fel a királynak minden támogatását.
A helyes válaszért cserébe hozzámegy a banyához, aki nem elég, hogy óriási méretekkel rendelkezik, elrémítő a megjelenése, mohón tép szét és fal fel elképesztő mennyiségű ételt, de hatalmas a szexuális étvágya is. Lady Ragnelle megtestesíti tehát mindazt, amitől egy férfiben félelem ébred a nőkkel szemben.
A nők árnyékoldala felett a férfinak nincs uralma, és ez rettegéssel töltheti el a bátortalanokat. A mohóság, a vad természeti asszony, az ösztönös nő, a csábító szexualitás a Hold sötétebbik, ismeretlen oldalához tartozik. Az éretlen férfit megbabonázza vagy megrémíti. Valószínűleg ezért indult el a nőket felmagasztaló lovagkor után hamarosan a kegyetlen boszorkányüldözés.
Sir Gawain azonban, férfiasságának teljes birtokában beleegyezően fordul Lady Ragnelle felé a hitvesi ágyban. Ekkor törik meg az átok, és változik a rémség gyönyörű nővé. Azonban még egy próbát ki kell állnia a lovagnak. Az ő kezében van a választás: legyen a Lady éjjel visszataszító és nappal gyönyörű, vagy éjjel legyen vonzó a külseje és nappalra váljon csúfsággá. Sir Gawain habozás nélkül adja meg a tetszetős választ, aminek hatására elnyerik a felszabadító boldogságot.
Vajon hogyan felelt meg a bátor szívű lovag és a nemes király a két nehéz kérdésre, amivel megtörték az átkot és megmentették a király életét?
„Amire minden nő a legjobban vágyik az a függetlensége.” – hangzott a helyes felelet. Ezzel a férfi elismeri a nő jogát a saját teste, az anyagi javai, és a teljes élete felett, amibe kívülről senki nem avatkozhat bele. A történet akkor válik teljessé, amikor megismerjük egy korábbi változatát (Canterbury mesék, Bath felesége). Itt egy lovag erőszakot tesz egy fiatal lányon. Az életét akkor kíméli meg Guinevere királynő, ha megválaszolja a fenti kérdést. A nőket elnyomó férfi mentalitást kell átírnia, és az egyenjogúságot elismernie a lovagnak ahhoz, hogy életben maradhasson.
Lady Ragnelle következő kérdését is feltettem a meseműhelyben: Milyen választ szeretnétek hallani a férfitól, amikor kezében a döntés: éjjel legyél vonzó vagy nappal? A többség azt szeretné, ha csúf alakban is vállalná őket a férfi nappal, a többi ember előtt. A végső átkot azonban nem ez a válasz törte meg. A lovag a Lady kezébe adta a döntés jogát. Azaz elismerte a nő függetlenségét és teljes döntési szabadságát!
Még elgondolkoztam azon, mennyire életszerű, hogy a nő kizárólag szép lesz ezután, és elveszíti a sötét oldalát. Tehát megmarad az életet adó aspektusa, de elveszti a félelmetes mivoltát. A női kör segítségével arra a csodálatos megoldásra jutottunk, hogy a nő teljes jogú döntése az, hogy a szépségén dolgozik és nem engedi, hogy a sötét oldala eluralja. Nem a férfi óhajára vagy parancsára válik kívül-belül széppé, hanem az ő döntése és ezzel együtt az ő felelőssége, hogy megteremtse a szépségét!
Számodra mit jelent a függetlenség és a döntés szabadsága?