Az édesanyánkkal való kapcsolatunk alapvetően meghatározza azt, hogy mennyire tudjuk kiteljesíteni nőiségünket. Nem csak arra gondolok, hogy jelenleg milyen a kapcsolatod az anyukáddal. A belső anyaképed van hatással arra, hogy nőként mennyire vagy örömteli, magabiztos és kiegyensúlyozott.
Mit nevezek belső anyaképnek? Azokat a történeteket, amelyeket az anyukádról mesélsz. Ahogy jellemzed őt. Amennyire saját magadról gondoskodsz. Amilyen édesanya a gyermekeid számára vagy.
A nők belső anyaképe bizony sokszor hasonlít a mesék banya képéhez. Néhány példa, természetesen Tőletek:
• Amikor az anyukám ideges volt, akkor az alkoholhoz nyúlt. Ilyenkor sokat szidott. Én inkább csendben meghúzódtam egy sarokban. Legbelül azt érzem, hogy hibás vagyok.
• Az anyám sokszor elmondta, hogy nem is akart megszülni engem. Nem tudott velem mit kezdeni. Miattam nem élhetett teljes életet. Csak zavartam őt.
• Az édesanyám behódolt az agresszív apámnak. Nem tudta megvédeni magát. Persze, engem sem.
• Mindig is azt éreztem, hogy nem vagyok elég jó neki. Nem értett meg. Talán azért, mert nagyon különbözőek vagyunk. Máshogy gondolkodunk dolgokról.
• Az anyám határozott, kemény asszony volt. Sokkal szigorúbb volt, mint apukám. Nem igazán fejezhettem ki otthon az érzéseimet.
Talán nem túlzás azt állítanom, hogy életfontosságú számunkra a ’banyakép’ átírása és a belső jó anya megteremtése. Miként alakíthatjuk a belső anyaképünket és mit tudunk tenni a banyákkal? Rövid és érdekes kitérő után kiderül!
Hetven évvel ezelőtt az amerikai író, Joseph Campbell áttekintette a különböző kultúrákban fellelhető hősi mítoszokat és meséket. A történetek közös cselekményszálait kiemelve rámutatott, hogy létezik egy egyetemes mítosz, amit a hős útjának nevezett. A hős útja az ember lelki fejlődésének mindenkire érvényes szakaszait írja le.
Harminc év elteltével egy női pszichoterapeutában felmerült a kérdés: Vajon a női lélek fejlődése is azonos szakaszokon halad keresztül, mint a férfi hősé? Elképzelhető, hogy a női lélek fejlődése más egyetemes mintázatot követ? Maureen Murdock azt állította, hogy „a női spirituális fejlődés középpontjában a nő és az ő feminin természetében bekövetkezett belső hasadás meggyógyítása áll.” Ezzel a gondolatával személyesen kereste fel Campbellt, aki a következő véleményt fogalmazta meg: „A teljes mitológiai hagyományban a nő jelen van. Neki azt kell felismernie, hogy ő az a hely, ahova a férfi igyekszik.” A nőnek tehát nem kell megtennie semmiféle utat.
Murdock azonban a terápiás munkája során azt tapasztalta, hogy „a nők nem akarnak csak ott lenni és türelmesen várni. A nőknek is van küldetésük, mégpedig az, hogy teljes mértékben megéljék a feminin természetüket, nőként értékeljék magukat, és begyógyítsák a mély női sebeket… teljes és kiegyensúlyozott emberré váljanak.” Részben Campbell modellje, részben a saját tapasztalata alapján kidolgozta a hősnő útját.
A hősnő útja akkor indul, amikor a nő felismeri azt, hogy elszakadt a feminin értékektől. Társadalmunk a férfias minőségeket helyezi előtérbe: az erősebb fölényét, a sikereket, a kontrollt. A jó kislány (mint a jó kisfiú) kiemelkedően teljesít, eléri a céljait és megállás nélkül küzd. A maszkulin minőségekkel szemben hogyan jelenik meg a nő a kultúránkban? Passzív, kiszolgáltatott, csábító, manipulatív, erőtlen. A hagyományos háziasszony pedig frusztrált, kontrolláló, mérges és merev. Mi ez, ha nem pontos személyleírása az elsárkányosodott nőnek?
Patriarchális társadalmunkban a nő túlélésének, elismertségének és helytállásának a záloga a női minőségek teljes elutasítása. Igen ám, de ezzel a lányok a saját belső anyaképüket – azaz a legelőször megtapasztalt női mintájukat – vetik máglyára ! Így lesz az anyából bosszúálló, féltékeny, irigy, merev, ítélkező mostoha. (Az anya valóban viselkedhet így, amikor felismeri, hogy lánya nem áldozza fel magát a patriarchális rend oltárán.)
A sikeres és független nőnek két komoly problémával kell szembenéznie. A női, anyai minőségek leértékelése a pozitív női minőségek elnyomását is magával vonja: a szexuális örömöket, a játékosságot, az érzékszervei nyitottságát, az intuícióját, a szenvedélyességét, a kreativitását és saját maga táplálását. Így válik a lány az ’apja lányává’, a maszkulin értékeket hangsúlyozó nővé, aki lenézi a sérülékenységet, aki a tökéletességre törekszik, aki felfegyverzi magát az élet viszontagságaival szemben.
Majd a sok tesztoszteron hatására kiég, megbetegszik, elfárad, elveszti az életerejét. Elfogy az ereje ahhoz, hogy táplálja a szépségeit, és könnyen banyává válik.
A hősnő legfontosabb küldetése a femininnel való új kapcsolat megteremtése. Foglalkoznia kell az elhanyagolt, lenézett, elutasított részeivel. Figyelnie kell a test jelzéseire, az intuíciójára, éltetnie kell a kreativitást, vissza kell szereznie a szexualitását. Helyre kell állítania a nőkkel való kapcsolatát. Hallgatnia kell a belső bölcs asszonyra.
Helyre kell állítanunk a belső anyaképünket annak érdekében, hogy értékelni tudjuk saját női minőségeinket! Mert a belső anyakép nem pusztán a tényleges anyáról szól, hanem az archetipikus anyáról, a Nagy Anyáról, a hármas istennőről, azaz mindenről, ami a nőiséghez hozzá tartozik.
A patriarchális uralom és a mögötte felsorakozó nők gerjesztették mindig is a boszorkánypereket. Boszorkányok márpedig nincsenek! Női minőségek vannak – amelyek egyenértékűek a férfias minőségekkel.
Ne öntsd ki a fürdővízzel együtt a gyereket is!
Ha elutasítod az anyádat, akkor az összes pozitív női minőséget is elutasítod. A teljes csomagot! Ne öld meg a NŐT a boszorkányok elleni harcban! Nem az a dolgunk, hogy megöljük. Ezt teszi a patriarchátus már 5000 éve! Nézz szembe az energiáival! Használd az erejét! Éltesd a feminin értékeidet! Békülj ki a belső anyaképeddel!
Olvasmány: Maureen Murdock – The heroine’s journey (A hősnő útja)