A rendszerek nem szeretnek változni. Mert egyensúlyban vannak – még ha nem is egészséges az egyensúly.
Rendszer például a család, a munkahelyi közösség, az oktatási rendszer, a baráti társaság A rendszerek egy bizonyos szemlélet szerint, egy bizonyos munkamóddal dolgoznak.
A rendszerek nem engedik, hogy változz. Visszahúznak. Mert, ahogy Te elkezdesz változni, máshogy reagálni, máshogy viselkedni, azzal a teljes rendszer egyensúlyát veszélyezteted.
Ha a Vénusz bolygó úgy döntene, hogy innentől kezdve másik pályára állna, az ellenkező irányba forogna, és egy kicsit lelassulna (mert már elfáradt a sok pörgésben), akkor az egész naprendszer nagy bajban lenne. Az erővonalak megváltoznának, és ezzel minden bolygó más pályára, más mozgásra kényszerülne. Márpedig a bolygók nem akarnak változtatni. Ők így szokták meg.
A szokásnak óriási hatalma van. Miért csináljuk így? Mert mindig is így csináltuk. Megszoktuk. Ez az ismerős.
Ha mégis veszed a bátorságot, és változtatsz – meghúzod a határaidat; nemet mondasz; nem mész bele a játszmába, ami mindig veszekedéssel végződik; elvágod a szülőkhöz kötő köldökzsinórt; józan belátásod és szakmaiságod szerint dolgozol; nem szolgálod tovább a már szinte felnőtt gyerekedet vagy férjedet; magabiztosabban viselkedsz – akkor a rendszer többi tagja elbizonytalanodik. Azt mondják szemrehányások közepette, hogy „Nem ismerek rád!”, „Te nem ilyen voltál!”. Persze neheztelnek, és próbálnak valahogy visszahúzni. Ha kell, támadásba lendülnek, csak hogy visszakényszerítsenek a korábbi pozíciódba. Ezt persze nem tudatosan és nem is rossz szándékkal teszik. Ezt a rendszer teszi, ami természetéből adódóan nem bírja a változást.
Egy dolgot tehetsz. Kitartóan képviseled azt, amit helyesnek tartasz. És bízol abban, hogy a hatásodra a rendszer minden tagja a fejlődés irányába fog lépni, és az új egyensúly egy magasabb, egészségesebb szinten jön létre.
Tetszett ez az írás? Szívesen értesülnél elsőként a legújabb blogbejegyzésekről és programokról? Akkor iratkozz fel a Budoár hírlevélre! Küldd el minden nő ismerősödnek ezt a bejegyzést, akinek szüksége lehet bátorításra!
Kedves Kata!
Minden írásod mély igazságokat tartalmaz. Ez a mostani – számomra úgy tűnik – mintha a férfias énünkről szólna, Hiszen női énünk a befogadás/elfogadás, az együttérző hozzáállás és megértés, az alávetettség, nem pedig az önmagad – mások érdekeit sértő – vállalása lenne:) Mindazonáltal tökéletesen egyetértek az álláspontoddal. Köszönöm, hogy vagy nekünk!