Hiába mondod magadnak, hogy „nyugodt vagyok”, amikor gombóc van a torkodban, remeg a kezed, és összeszorul a gyomrod. Hiába gondolod azt, hogy „Rendeződik az életem. Boldog és sikeres vagyok.” – ha mélyen legbelül el vagy keseredve. A gondolatoknak önmagukban nincsen teremtő erejük.
Amikor boldog vagy, akkor legszívesebben magadhoz ölelnéd a világot! Amikor szomorú vagy, akkor semmit sincs kedved csinálni. Amikor szerelmes vagy, akkor azt sem érdekel, ha a randin légy úszik a levesedben. Az érzelmeink adják az üzemanyagot ahhoz, hogy valóra tudjuk váltani a gondolatainkat.
A gondolatok érzéseket váltanak ki. Az érzések pedig tettekre sarkallnak. Ha azt gondolod, hogy „nekem úgysem sikerülhet”, akkor félve kezdesz bele a feladatba, és ezért valóban nem is fog sikerülni. Ami – körforgás szerűen – megerősíti azt a gondolatodat, hogy „nekem úgysem sikerül… semmi”.
A régi programok megváltoztatásának első lépése a tudatosítás. Figyeld, hogyan gondolkozol egy adott problémával kapcsolatban, és milyen érzéseket váltanak ki ezek a gondolatok. Majd kezdd el átírni a gondolataidat és hozzá képzeld el, éld át az érzéseket is. Teljesen merülj el a képzelet játékában, mert a gondolatoknak teremtő erejük van – a hozzájuk társuló érzéseknek köszönhetően!
Te mit teremtettél már a gondolataid erejével? Hogyan csináltad? Kíváncsian várjuk az ötleteidet!
Tetszett ez az írás? Szívesen értesülnél elsőként a legújabb blogbejegyzésekről és programokról? Akkor iratkozz fel a Budoár hírlevélre!