Ma két csodálatos nővel hyggéztem egy otthonos kávézóban. Arról beszélgettünk, hogy egy férfias munkanap után – amikor hatalmi harcokban kell helytállni és támadásokkal kell szembesülni – hogyan lehet megélni és megerősíteni a nőies minőségeket. Erre természetesen számos lehetőségünk van.
Ami nekem most a legfontosabb, az a békénhagyottság érzése. Női jógán Saroltától sokat tanulok e tekintetben. Nekem a békénhagyottság azt jelenti, hogy nem várnak tőlem olyat, ami nem én vagyok. És az lehetek, aki vagyok. Folyhatnak a könnyeim, mondhatok nemet, lehetek tökéletlen, követhetek el hibákat és kérhetek segítséget.
A békénhagyottsághoz az is hozzá tartozik, hogy hagyjam békén saját magam. Ne legyenek irreális elvárásaim magammal szemben. Ne akarjak mindenáron megfelelni és tökéletes lenni. És ne hajtsam túl magam.
És az is hozzá tartozik, hogy másokat is hagyjak békén. Senkitől ne várjak el olyan viselkedést, ami az ő természetétől távol áll.
Mi lenne, ha békén hagynánk egymást? Ha nem ítélkeznénk. Ha nem várnánk el a másiktól olyan érzéseket és tetteket, ami számára idegen. Ha kíváncsisággal és segítőkészséggel figyelnénk egymást. Ha gyakorolnánk az együttérzést magunkkal és másokkal is.
Kíváncsiak vagyunk a véleményedre. Írd meg nekünk!
Tetszett ez az írás? Szívesen értesülnél elsőként a legújabb blogbejegyzésekről és programokról? Akkor iratkozz fel a Budoár hírlevélre!
Küldd el minden nő ismerősödnek ezt a bejegyzést, akinek szüksége lehet egy kis gondoskodásra!