A Budoár Női Műhelyt azért hoztam létre, hogy legyen egy hely, ahol egymást támogatva ragyogó és örömteli nővé válhatunk. A női kiteljesedés hogyanja nem kérdés: számos módszert és ötletet osztok meg veletek a Budoárban. A napokban azonban elgondolkodtam azon, hogy milyen belső lelki (gondolati és érzelmi) akadályai lehetnek a női minőségek megélésének. Miért is szeretnénk a nőiségünket kimunkálni, amikor évezredek óta közös tapasztalatunk az, hogy nőnek lenni nem igazán jó?
Elmondom, mire gondolok:
Hét évig éltem Budapest Angyalföld nevű részén. Korábban ez a terület a város szélén helyezkedett el és mocsár borította. Ide hozták el a cselédlányok a nem kívánt és sokszor erőszakból született csecsemőiket, hogy a mocsárba öljék őket: angyalokat csináltak.
Angyalföldről az Őrségbe költöztem, ahol meglepődve tapasztaltam, hogy itt a menstruációt ’betegség’-nek hívják. A menstruáló nő ’beteg lett’. A szexualitását sem örömként éli itt meg a nők jelentős része, hanem a férfiak iránti kötelességüket teljesítik általa.
Közös női tudatunk telis tele van évszázadok, sőt évezredek megalázó és fájó élményeivel. Ott van mindjárt a kezdetek kezdetén a férfit bűnre csábító és ezzel a világot romlásba döntő Éva. Aztán a máglyahalálra ítélt boszorkányok milliói. Majd következett a tipikusan női ’betegség’, a hisztéria ’felfedezése’. Napjainkban sem ritka, hogy az asszonyok bocsánatot kérnek férjüktől, ha első gyermekként lányt szülnek.
Szinte minden nap meséltek nekem arról, hogy nem jó női testben lenni. Elborzadva hallgatom beszámolóitokat az embertelen nőgyógyászati kezelésekről, a rémséges szülés élményekről, a menstruációs fájdalmakról. A Föld Anya teste is szenved. Az emberiség mérgezi, és a végletekig kizsákmányolja a Földet. Csodálkozunk azon, hogy elképesztően gyakoriak a hormonális eredetű nőgyógyászati betegségek?
Van ezek után olyan épeszű ember, aki női testben született a világra, és ennek még örül is?
A nők generációkon keresztül adják át egymásnak – tudatosan vagy tudattalanul – a szorongásokat, félelmeket, bűntudatot. Miért dolgozzunk a női szépségek kiteljesítésén, ha a génjeinkbe van kódolva, hogy a női lét fájdalmas és szégyenteli?
Van erre a kérdésre válaszom, ami mára a küldetésemmé vált.
A legjobb helyen és a legjobb korban élünk ahhoz, hogy a generációkon keresztül átörökített megbetegítő női mintákat meggyógyítsuk! A nagyszüleink legfontosabb dolga az életben maradás volt. Az én nagymamáim megélték mindkét világháborút. Az ő feladatuk az volt, hogy míg férjüket várták vissza a frontról, addig ételt és ruhát biztosítsanak gyermekeik számára. Édesanyám gyerekként megélte ’56 borzalmait. Ő azt tanulta a nagymamámtól, hogy ’ki kell bírnod’, ’el kell viselned’ az életet, az erőszakos embereket.
A világtörténelem során nekünk adatik meg először az a megtisztelő és a maga nemében nem is könnyű feladat, hogy átírjuk a patriarchális uralmat és begyógyítsuk az elnyomásból származó sebeket. Ezért jó ma nőnek lenni! Életfontosságú dolgunk van a világban, ha azt szeretnénk, hogy lányaink boldogan és szabadon éljenek.
Csodálatos, hogy Természet Anya most is segítségünkre siet. Adott nekünk egy apró szervet, aminek semmi más dolga nincsen, minthogy 8000 idegvégződésével az örömünket szolgálja. A csikló büszkén hirdeti, hogy jogunk van a testi és lelki gyönyörhöz egyaránt. Az öröm energiája segít minket a női kiteljesedésben. Egészséges női identitásunk alapja, hogy szeretetteli kapcsolatban legyünk a testünkkel. A testünk ténylegesen a lelkünk temploma. Elsődlegesen a testi érzetekből ered az életöröm, ami erőt és bátorságot ad ahhoz, hogy szégyenérzet nélkül vállaljuk női szépségeinket. Hát nem gyönyörű?
Mégis, a nők azok, akik a szexualitásával harmóniában élő nőtársukra szemrebbenés nélkül mondják rá: kurva. Mégis, a nők azok, akik a csiklómetszés horrorisztikus hagyományát fenntartják. Félelemből, irigységből, gonoszságból, butaságból? Nem tudom. Bár kultúránktól távoli ez a szokás, jelen van a közös női tudatunkban. A „nehéz az élet”, „előbb a munka, utána jöhet a szórakozás”, „az élet nem habostorta”, „törekedj a tökéletességre”, „ne lustálkodj” – egytől egyik csiklómetsző kijelentések, mert megfosztanak az életörömünktől. Írd át ezt a programot, és mondd magadnak: „ÉN AZ ÖRÖMÖT VÁLASZTOM, HOGY A VILÁG EGY BOLDOGABB HELY LEGYEN!”