Aki nem hibázhat, az hibáztat

Mit tanul a világ működéséről és önmagáról az a nő, akit a bölcsiben megszégyenítettek, mert bepisilt; az iskolában megszidtak, mert elrontotta a matek feladatot; a szülei megbüntettek, mert túl későn ment haza a buliból; akire a férje ráförmedt, mert odaégette az ételt; akit a főnöke a szőnyeg szélére állított egy rossz döntése után?

Az a nő, akit nem engednek hibázni, megtanulja, hogy a világ tökéletességet vár el tőle. Megtanulja, hogy szégyen hibázni. Megtanulja, hogy a tökéletlenségét el kell rejtenie. Még saját maga elől is.

Ha mégis rossz döntést hoz vagy helytelenül cselekszik, és nem tudja titokban tartani, akkor másokat fog hibáztatni a kialakult helyzetért.

A hibázásaink általában nem végzetesek, sőt helyrehozhatók! Az emberek zöme mindig a legjobb tudása és szándéka szerint cselekszik. És még így is sokszor tévedünk. Visszatekintve egy-egy élethelyzetre mindig okosabbak vagyunk – hiszen ismerjük a következményeit.

Mi lenne, ha nagyobb együttérzéssel tekintenénk saját magunk és mások ballépéseire? Mi lenne, ha nem kellene szégyenkeznünk a rossz döntéseink miatt? Mi lenne, ha szabadon átgondolhatnák mit is rontottunk el, és tanulhatnánk belőle?

A Wright testvérek nem az első tervek alapján építették meg a világ első repülőjét. Évekig kísérleteztek és jónéhány gépet összetörtek. A hibák kijavítása vezet a legnagyobb sikerekhez.

Te milyen új belátásokat, sikereket köszönhetsz az elhibázott döntéseidnek, tetteidnek? Írd meg nekünk, kíváncsiak vagyunk rá!

Tetszett ez az írás? Szívesen értesülnél elsőként a legújabb blogbejegyzésekről és programokról? Akkor iratkozz fel a Budoár hírlevélre! Küldd el minden nő ismerősödnek ezt a bejegyzést, akinek szüksége lehet bátorításra!