Hogyan is tudhatnád, hogy milyen fantasztikusan értékes nő vagy, ha kicsi korodtól fogva akkor kapsz pozitív visszajelzést, amikor megfelelsz mások elvárásainak, és amikor megfelelő teljesítményt nyújtasz?
Tornaórán osztályozták, mennyi idő alatt futjuk le a 100 métert és milyen messzire dobjuk a súlyos medicinlabdát. Abban sajnos nem segítettek, hogy testtudatosságot tanuljunk.
A szexualitásról azt tanultuk, hogyan kell felhúzni az óvszert a banánra, és hogyan óvjuk magunkat a fertőző betegségektől. Nagyon kevés nőt ismerek, akik édesanyjuktól vagy más fontos nőktől a testi intimitás szépségeiről hallottak volna. Általában tabu téma az egészséges szexualitás.
Sokunknak kellett olyan különórákra járni, amit a hátunk közepére nem kívántunk. A szüleink meg nem valósított vágyait kellett volna beteljesítenünk.
Aztán ott a szorongás: Mi lesz, ha nem tanulok jól? Azaz, mi lesz, ha nem teljesítek az elvárások szerint. Az iskolában az érzelmi és spirituális intelligenciát, a kreativitást, az együttműködést nem díjazzák. (Ha fontosak lennének, biztos osztályoznák!) Igen, jól látod, ezek egytől egyik női minőségek!
A munka is a maximális teljesítményről, a külső mércék szerinti értékelésről szól.
Megtanultuk a külső elvárások mentén definiálni saját magunkat. Az elvárások azonban kiszámíthatatlanul változnak, sokszor értelmetlenek, a mérce pedig mindig magasabbra kerül.
Aztán egyszer csak eljön az idő, amikor megszólal a belső hang. Egyre hangosabban szól: tünetek, rosszkedv, fáradtság, betegség hangján, hogy „Indulj el az úton, és találd meg Önmagad!” Találd meg a saját szépségeidet, erőforrásaidat, kövesd a belső hang útmutatásait, teljesítsd ki az életed, és teremts értéket mások számára is.
Te hogyan tudod csökkenteni a külső és a belső elvárások nyomását?
Tetszett ez az írás? Szívesen értesülnél elsőként a legújabb blogbejegyzésekről és programokról? Akkor iratkozz fel a Budoár hírlevélre! Küldd el minden nő ismerősödnek ezt a bejegyzést, akinek szüksége lehet gondoskodásra!
Kedves Kata!
Köszönöm a gondolatokat. Mivel válaszadásra kértél, élek a lehetőséggel.
Nagyon fontos a fizikai aktivitás számomra. Ez nem verseny, hanem egy picivel a határaimon való túllépés – hogy azok táguljanak, ez belső elvárás, a növekedésem érdekében, ami nem csak fizikai és egészségesnek érzem -, illetve olyan – ha lehet – mindennapi tevékenység, amiben fizikai “munka” is van. Ez különösen fontos városi létben, de nekem is, aki a természetben élek. Számomra ez a kerti tevékenységek, továbbá tavasszal-ősszel futás, nyáron-télen úszás (ha van rám mód, nyáron természetes vizes helyen, télen uszoda).
A kreativitás meg-, és kiélése. Ezzel együtt a teremtés. Kézimunkában én megtaláltam ezt, szövés, kötés, horgolás, keresztszemezés, könyvkötés, nemezelés, amik most vannak. Az elvárás (belső) itt kezdetben meg volt, de amikor barátok, család megkapja az alkotásaimat, amik szerintem elmaradtak a kívánttól, szépen megtanulom, hogy maga a készítés és a lélek / idő, amit beleteszek már bőven elég. Így mostanra már elég jól leadtam a belső elvárásomat ez ügyben (szép út).
Alapvetően nincs problémám a külső elvárásokkal – mert nagy ívben… -, nálam a belső az, ami súlyos akadály. A fentiekkel segítek ezeken.