Azt tanultuk gyerekkorunkban – és ma is azt tanulják a gyerekek -, hogy az élet egy küszködés; hogy soha nem vagy elég; arra fordíts rengeteg energiát, ami nem megy jól; valamint elképesztően sokat kell dolgozni a sikerért.
Tanulj nagyon sokat, hogy aztán sokat dolgozhass.
Hiába kaptál ma ötöst, holnap újra dolgozatot írsz.
Járj korrepetálásra, hogy minden tantárgyból jól teljesíts.
Hat tanóra után, még írj leckét a napköziben (legalább másfél óra), majd még otthon készülj a következő napra (minimum egy óra). Így lesz esélyed arra, hogy jó jegyeket kapj.
Ha kész vagy a feladatokkal, még csináld meg a szorgalmit is.
Folyamatosan rohanj, dolgozz, teljesíts!
Hogy tudsz ebből a hibás programból kilépni?
Úgy, hogy belátod: az a hatalom, amelyik kitapossa a beledet (elnézést a vulgaritásért) nem törődik azzal, hogy kiteljesítsd az életed. A saját céljaira használ vagy félelmében járat Téged is maximumra.
El kell döntened, hova helyezed a figyelmedet. Behódolsz a nyomasztó sötétségnek (akkor is, ha szidod, de követed az utasításait), vagy tekinteted a fényesség felé fordítod.
A saját fényes természetedet élteted, amikor kedvesen fordulsz önmagad felé. Elhiszed, hogy biztonságban vagy. Megbocsájtod magadnak a tökéletlenségeidet. Figyelsz a tested jelzéseire és igényeire. A tökéletességed helyett pedig a teljességedet keresed.
Neked mi segít abban, hogy kilépj a taposómalomból?
Tetszett ez az írás? Szívesen értesülnél elsőként a legújabb blogbejegyzésekről és programokról? Akkor iratkozz fel a Budoár hírlevélre! Küldd el minden nő ismerősödnek ezt a bejegyzést, akinek szüksége lehet bátorításra!