Benned is él egy kislány. Aki játékos és vidám. Jóban van önmagával. Szabad. Kreatívan fejezi ki önmagát. Önfeledten játszik, nagyon tud örülni és szeret nagyokat nevetni. Érdeklődik a világ dolgai iránt és lenyűgözi a természet.
Nem hasonlítja magát másokhoz. Nem akar megfelelni. Nem akar unalmasan komoly lenni.
Természetesen él a testében. Szeret mozogni, fogócskázni, fára mászni.
A kislány valahol elbújt bennünk, mert az életfeladataink háttérbe szorították. Komolytalannak, felelőtlennek minősítettük. Nem látjuk az értéket a játékosságában és az őszinteségében. Talán szégyenkezünk is miatta.
Pedig ő elhiteti velünk, hogy könnyedén is lehet élni. Hogy nem csak rohanásból és küzdelemből áll az életünk. A jelenben él, és nem fél a jövőtől. Ő még tudja, hogy bármit elérhetünk, amit szeretnénk. Tudja, hogy az élet nem harc, és hogy nem kell félelemben élnünk.
Tudod, találkozom kislányokkal, akiket olyan súlyosan bántalmaztak, hogy idő előtt fel kellett nőniük. A bennük élő gyermek reszket és sír vagy tudatlanul csábít. Már elfelejtett játszani.
Benned egy egészséges kicsi lány él. Ne akard őt felnöveszteni!
Óriási életenergiát hordoz. Arra bátorít, hogy teljesítsd ki az értékeidet, a belső szépségeidet. Segít abban, hogy az áramlatban élj!
Neked milyennek mutatja magát a belső kislányod?
Tetszett ez az írás? Szívesen értesülnél elsőként a legújabb blogbejegyzésekről és programokról? Akkor iratkozz fel a Budoár hírlevélre! Küldd el minden nő ismerősödnek ezt a bejegyzést, akinek szüksége lehet törődésre!
Kata, ez nagyon jó!
Nem tudom mennyire természetellenes, hogy 55 évesen is él bennem a kislány?
Néha eszembe jut, hogy viselkednem kell, mert disszonáns a külsőmmel, a korommal a viselkedésem. Ilyenkor néha sajnálom, hogy öregszik a testem😀
Marcsi, a kislány tart fiatalon! Normális :))