Az a lélekemelő megtiszteltetés ért, hogy az elmúlt három napomat Szegeden tölthettem fiatal nők társaságában. Azzal a szándékkal érkeztem, hogy segítek nekik nőiségük kiteljesítésében és megélésében. Valamint támogatom őket abban, hogy szeressék önmagukat, hiszen mindannyian elképzelhetetlenül nehéz körülmények között nőttek fel.
Sok-sok elfogadást, szeretetet, nyitottságot, érdeklődő figyelmet kaptam tőlük, és három roppant fontos útravalót.
1. Ha szívből adsz, akkor legalább annyi jóságot vissza is kapsz.
Nem kell attól félned, hogy ha adsz, akkor nem marad semmid. Ugyanis, ha tovább adod azt, amiből Neked bőséggel van, vagy amire nincs szükséged – akkor annak a helyére beáramlik valami új és nagyszerű. Nem csak tárgyakra gondolok, hanem lehetőségekre, lelki kincsekre, törődésre, figyelmességre.
2. Egyetlen szabályhoz ragaszkodtam a lányokkal töltött idő alatt. Senki nem beszélhet magáról bántó módon, úgy, ahogy a barátnőjével sem beszélne. Ez persze azt is eredményezi, hogy másokban is inkább a jót és a szépet látjuk meg. Varázslatos ereje van egy-egy jó szónak, megerősítő visszajelzésnek, a megértésnek, és az elfogadásnak.
3. A támogató női körnek gyógyító ereje van. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek problémák vagy konfliktusok. Hanem azt, hogy minden eszközünkkel azon vagyunk, hogy egymás szépségeinek a kiteljesítését támogassuk.
+1. Önfeledten együtt nevetni, felrázni Holle anyó dunyháját – alig van ennél táplálóbb élmény 🙂
Köszönöm Nektek, Ti csodálatos fiatal nők!!!
Tetszett ez az írás? Szívesen értesülnél elsőként a legújabb blogbejegyzésekről és programokról? Akkor iratkozz fel a Budoár hírlevélre! Küldd el minden nő ismerősödnek ezt a bejegyzést, akinek szüksége lehet törődésre!