Rendszeresen találkozom szülőkkel, pedagógusokkal, akik a maguk módján igyekeznek fejlődésre bírni a gyerekeket. Módszereik azonban nem működnek, ellenállásba ütköznek, és nagy harcok, feszültségek árán érnek csak el kevés kis eredményt. Ebbe azonban mindenki belefárad.
Amikor nem működnek a módszereid, és tehetetlennek érzed magad, akkor nem biztos, hogy a másik félben (gyerekedben, párodban, anyósodban) van a hiba. Ő mindössze reagál rád, szintén a maga eszközeivel. Ha nem hozza a várt eredményt a módszered, akkor próbálj ki valami teljesen újat! Erre tanít az Anahakan rózsa című mese.
A fiatal legény, Sanvel „egészen másként dolgozott, mint a többi kertész: nem ásta-kapálta a rózsát: azért vannak a földigiliszták; nem trágyázta, mire való az anyaföld? Nem is locsolta, ott vannak a felhők az égen, esik az eső éppen eleget; nem gyomlálta, még csak az kellett volna! Ehelyett mindennap leült a rózsabokor mellé, és beszélt hozzá halkan, gyengéden, simogatta a leveleit, ringatókat, bölcsődalokat énekelt neki, talán még mesélt is…”
A rózsa mégsem virágzott ki. Ekkor Sanvel így szólt hozzá: „Mondd meg nekem, mi bajod, mi fáj?”
A bűvös kérdésre előmászott egy fekete hernyó a rózsa gyökerei közül… majd megjelent az első rózsabimbó.
A mese forrása: Boldizsár Ildikó – Életválságok meséi
Neked mit mond ez a rövid részlet? Hogyan tudod alkalmazni a mindennapjaidban?
Tetszett ez az írás? Szívesen értesülnél elsőként a legújabb blogbejegyzésekről és programokról? Akkor iratkozz fel a Budoár hírlevélre! Küldd el minden nő ismerősödnek ezt a bejegyzést, akinek szüksége lehet törődésre!